November 21-én, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a KRE Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely által szervezett „Romák és nem romák: közösségeink jelene és jövője a Kárpát-medencében” című fiatal kutatók konferenciáján a Baptista Teológiai Akadémia oktatója, Patkás Rita is előadást tartott. A budapesti Károlyi-Csekonics-Palotában megtartott esemény, a BTA oktató „Hitéleti kezdeményezések a társadalmi felzárkózásért” című előadásában bemutatta, miként szolgálja a cigány-misszió a lelkek megmentése mellett a mélyszegénységben élők társadalmi gyógyulását, integrációját.
A megtért és gyülekezeti közösségbe beilleszkedett cigány emberek radikális életmódbeli és gondolkodásmódbeli változáson mennek keresztül. Amint azt szociológiai kutatás is alátámasztja, ez a megtérés szemmel látható életváltozást hoz, mint például a függőségektől való szabadulás, a jobb családi kapcsolatok, és az erkölcsi élet javulása, ami a többségi társadalom normáihoz közelít. A gyülekezetek olyan támogató közösséget nyújtanak, ahol a tagok elfogadást, vigaszt és tanulási lehetőséget kapnak, ami motiválja őket a folyamatos fejlődésre és a társadalom hasznos tagjává válásra. Az egyéni életváltozásokat és a társadalmi gyógyulást érintő téma igen felkeltette a hallgatóság figyelmét, több kérdést is intézve az előadóhoz.
A Romák és nem romák: közösségeink jelene és jövője a Kárpát-medencében II. Című interdiszciplináris konferenciát a Károli Gáspár Református Egyetemen zajló Kooperatív Doktori Program keretében került megszervezésre azon doktori tanulmányokra készülőknek, doktoranduszoknak és a fokozatszerzés után lévő posztdoktoroknak, akik – tudományterülettől függetlenül – a cigánysággal kapcsolatos kutatásokat folytatnak.
A rendezvény szervezését az a felismerés indította el, hogy a cigányságra irányuló kutatások körében egymástól távoli tudományterületeken is nagyon hasonló megismerési vagy éppen tudományetikai problémák vannak jelen, továbbá a tudományos eredmények szélesebb nyilvánossággal való megismertetése előtt is számos, a letisztult beszédmódok hiányára visszavezethető akadály áll. Ilyen és ehhez hasonló okokból a szociális építészet, a rendészettudomány, a zenetudomány, a kultúrantropológia, az igazgatástudomány, a szociológia vagy éppen a jogtudomány és a nyelvészet képviselői, továbbá a területen tevékenykedő civil szervezetek képviselői is eredményesen cserélhetnek eszmét, a határterületi kérdéseken túl közös módszertani problémákat azonosítva, illetve az azokra adott válaszokat is megosztva egymással. Ezen tudományterületek között kapott helyet ezúttal a hittudomány is.
