500 ÉVES AZ ANABAPTISTA REFORMÁCIÓ
Kossuth rádió, az Úr közel című műsora, a Baptista Egyház félórája.
Bodó Mária műsorszerkesztő vendége Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia rektora
Kossuth Rádió: Október a reformáció hónapja. Mai adásunkban ennek kapcsán felidézzük, hogy a 16. században milyen megújulást hozott magával az anabaptista mozgalom. Tartsanak velünk!
Akik sokakat az igazságra vezettek. Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész hiánypótlónak tekinthető kötete, amelyben a baptisták eredetét, történetét és hitvallását foglalja össze. Mészáros Kálmán, a Baptista Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének vezetője és rektora. A következőkben őt kérdezem a reformáció 3. ágáról, a Baptista Misszió gyökereiről, illetve elsőként arról, hogy miért tartotta fontosnak e kötet megjelentetését.
Mészáros Kálmán: Hála Istennek, most már 33 éve tanítok a teológiánkon egyháztörténelmet, és ennek egyfajta összefoglalása is ez, hisz a diákjaink nagy része nem csak a baptista felekezet köréből, hanem más felekezetből is jönnek. Úgyhogy szükségesnek tartottam egy olyan műnek a megjelentetését, ami részletesen egészen kezdettől napjainkig vezeti a baptista közösségnek a mozgalmát, múltját és a jelenét is.
Kossuth Rádió: A kötet első fejezet címe az, hogy Kik is a baptisták? Kik a baptisták? Ezt a beszélgetést is most én kezdeném ezzel a kérdéssel. Kicsit beszéljünk arról, hogy hova is nyúlik vissza a mai baptista egyház eredete?
Mészáros Kálmán: Hát, ha egyszerűen akarnék válaszolni erre, a Bibliáig. Ugyanis, amikor a Bibliát megnyitjuk és az Újszövetség első oldalait olvassuk, akkor ezzel kezdődik az evangélium mindegyike, hogy Keresztelő, vagy más néven Bemerítő János a Jordán partján meghirdeti azt, hogy elkötelezett Istennek országa, és megtérésre hívja Júda, Jeruzsálem lakóit és a Jordán parti népeket, hogy bánják meg bűneiket és kezdjenek egy újat Isten kegyelméből. Lehívja őket a folyópartra, nem is akárhova, pontosan arra a helyre, ahol Izrael népe valamikor belépett az ígéret földjére.
Nyilván ez a párhuzam nem választható el attól, hogy egy új kezdet, az Újszövetség, Isten kegyelmi munkájában. Ennek komolyságát, éppen Jézus megjelenése, személyes példája, bemerítkezése és parancsra igazol, ami ott hangzott el, és azóta a legfontosabb missziós parancs számunkra is, nekem adatott minden hatalom, mennyen és földön, menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népeket, merítsétek be őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek nevében, és tanítsátok őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek, és én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig.
És az apostolok, és különösen Pálra gondolok most, aki a Nemzetek Apostola lett, bárhova elment, a Biblia azt rögzíti, hogy mindenütt hitvalló keresztséggel kezdődött meg a személyes lelki élet, és ennek a gyülekezeti, közösségi élet is. Tehát ha kerestük a gyökereket, akkor vissza kell mennünk ide, mert ez végigvonul az egész kereszténységnek a történetében, és bármelyik nagy olaszországi nagyvárosban minden katedrális előtt ott van az úgynevezett baptistérium, azaz a felnőtt beverítésre alkalmas kápolnák és medencék, amik azt bizonyítják, hogy a történelemben mindig is komolyan vették ezt a kérdést, egészen a 12. századig.
Ez egy roppant fontos szűrője volt az egyháznak, az egyháztagságnak ünneplőbe öltözve katekumenek fehér ruhát öltöttek magukra, hitvallást tettek, bemerítkeztek és úgy kerültek az egyház tagságába. Most a katolikus egyházról beszélek. A 12-13. század környékén ez teljesen megszűnt és kizárólag csak csecsemőket kezdtek el megkeresztelni személyes hitvallás nélkül.
Kossuth Rádió: És akkor ide nyúltak vissza a 16. század során, tehát a reformáció idején, az anabaptisták?
Mészáros Kálmán: Pontosan erről van szó, hogy már az első reformációs közösségben is fontos kérdés volt, és a reformáció idején elemi erővel tölt előre ez a kérdés, és azt kell mondanunk, hogy a reformáció két ismert ága mellett, aminek elsősorban Luther Márton az egyik neves képviselője, a másiké Kálvin, harmadik jelentős mozgalom, éppen az anabaptista mozgalom volt, ami ezt tűzte a napirendre meg a zászlóra, hogy ezen a téren is az egyház menjen vissza a bibliai és az ősegyházi modellhez, mert ez az egyháznak a megszűrését, megtisztulását okozná, hogy ha csak olyanok lehetnének a tagjai, akik személyes hitvallást tettek és nem mások mondták ezt el helyettük, szülők, nagyszülők vagy keresztszülők, ami természetesen nem volt olyan könnyű képviselni a többségi vallást, vagy éppen államegyházi szigorú üldözések mellett.
Tehát, aki ezt fölvállalta akkor, akár a középkorban, a reformáció idején, vagy azt követően is, annak számolnia kellett azzal, hogy a hatalom minden eszközével és üldözésével szembekerül. Egész Európára kiterjesztették az anabaptistáknak a véres üldözését, de állami szinten. Közel 100 ezer ember pusztult el ebben, akik az életükkel fizettek a hitvallásukért. Őket az anabaptistákat tekintjük a baptistáknak az előfutáréiként. Nem teszünk a kettő között egyenlőségjelet, több okból sem, azért sem, mert különböző ágait ismerjük az anabaptizmusnak, egészen a társadalmi változásokat követelő szélsőséges mozgalmaktól, egészen a biblikus hitvallásában is rögzítetten pacifista békességre törekvő ágai vannak.
Mi ennek a békességre igyekvő biblikus ágnak vagyunk az örökösei igazából, ami Svájcból indult el, Zürich városából, Zürich Ulrich reformátornak a köréből kerültek ki azok a nagyon bátor férfiak, akik mind kivétel nélkül vérpadon fejezték be ezért a hittételért való küzdelmeket. Isten kegyelmének tartjuk, hogy a keletre menekülő, mintegy százezer fős hittestvéreink Morvaország területén, az most Csehországhoz tartozik, mintegy száz esztendei nyugalmat nyerhettek.
Az az érdekes, hogy például ebből az ágból a magyar főurak közül többen, de különösen is Bethlen Gábor nevét kell megemlíteni, az erdélyi fejedelmet, aki megismerve közelről az életüket, hatalmas értéknek látta ezeknek a nyugatról menekült iparos embereknek, hitvalló embereknek csinált jellemét és munkaképességét, úgyhogy nagyon sokakat betelepített Erdély szívébe, és ezek az anabaptisták, más néven hutteriták vagy habánok olyan értékeket teremtettek, olyan vállalkozásokat, manufaktúrákat indítottak és honosítottak meg, ami megelőzte korát is.
Sajnos azt kell mondanunk, hogy miután a törököt kiűzték a Habsburgok, elfoglalva Erdélyt is, azokat a törvényeket, foganatosították az egész történelmi Magyarország területén, ami akkor lehetetlenné tette ezt a korábban üldözött közösségnek a maradását, emiatt kellett elhagyniuk a Kárpát-medencét, Ukrajna, Oroszország felé menekültek, és aztán több hullámban az Egyesült Államokban kötöttek ki.
Kossuth Rádió: Itt most szóltunk arról, hogy az anabaptisták, számos üldözésnek, több oldalról üldözésnek voltak kitéve, hogyan történhetett, hogy mégis meg tudott erősödni a baptista egyház.
Mészáros Kálmán: A több hullámban elinduló, Amerikába induló, úgynevezett puritán közösségek között nagy számban voltak anabaptista eredetű, később baptista híveink is, akik ott Amerikában egy teljesen új társadalmi rendszert hoztak létre, felvirágoztatták az Egyesült Államokat, és ma is az Egyesült Államok legnépesebb, legnagyobb protestáns felekezete a baptista, ugyanakkor missziós tevékenységük is onnan hatott vissza az európai kultúrára is, Angliára éppúgy, mint Hollandiára, és nagyon érdekes magyar történelmi vonatkozás a Lánchíd építése kapcsán a Skót Misszió jelenik meg hazánkban Budapesten.
A Skót Misszión keresztül érkezik a Baptista Misszió is Budapestre és Magyarországra is, hisz a Lánchíd építői közül számosan voltak baptista felekezetűek, és ezen túl egy olyan missziós mozgás indult el, ami sajnos az 1848-49-es szabadságharc és megtorlás megtört, de aztán a 1870-es évektől kezdve egy Meyer Henrik nevű misszionárius bibliaterjesztő újbóli nagyon aktív munkája nyomán ismét megerősödik, és az egész Kárpát-medence magyar, német és más nemzetiségű lakóit is érintve elindul egy nagy kivirágzás, ami tart a századfordulóig, pontosabban a trianoni országmegosztásig. Sajnos kétharmad része a magyar baptistáknak határon túl él. És hát ez a kérdésére is a válasz, a csoda, hogy ennyi megpróbáltatás, ennyi üldözés és ennyi számkivetés után, baptista misszió mégis él, sőt virágzik, és az egyik legvirágzóbb misszióvá vált a térségünkben épp úgy, mint világszerte.
Kossuth Rádió: Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténészt, a Baptista Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének vezetőjét hallották.
Immánuel! Velünk az Isten!