Minden esztendő novemberének utolsó csütörtöki napja nemzeti ünnep az Amerikai Egyesült Államokban. A Hálaadás napjának története visszanyúlik a reformációt követő időszakra, amikor Európában kegyetlen üldözés várt a Bibliához hű protestáns hívőkre.
Az állammal szövetkező egyházak és az akkori hatalom képviselői kegyetlen üldözést indítottak a függetlenségre törekvő, independens közösségekkel, azaz az államegyház struktúrájától szabadulni kívánó egyházakkal és ébredési mozgalmakkal szemben. (Innen ered a későbbi „evangéliumi ‘szabad’ egyházak” felekezeti gyűjtőfogalom is.)
Angliában I. Jakab király nevéhez kötődik az az irgalmatlan és véres dráma, amelynek a következtében sok ártatlan és hite miatt üldözött puritán közösség – köztük a bibliai hitvalló bemerítéshez (keresztséghez) ragaszkodó hitelődeink – vezetői és számos tagja szenvedett börtönt, vagy vértanúhalált hitbeli meggyőzőse miatt.
Emiatt indult útnak az „új világba” 1620. szeptember 6-án 102 kivándorló az angliai Plymouth kikötőjéből a Mayflower nevű hajó fedélzetén. Az 51 férfi, 20 nő és 31 gyermek egy jobb élet és a vallásszabadság reményében vállalkozott rá, hogy átkeljen az Atlanti óceánon és letelepedjen a Amerikában. Egy gyermek született az út során, aki az Oceanus nevet kapta.
A négyárbocos Mayflowert áruszállításra tervezték, így az alsó fedélzetre zsúfolódott emberek mostoha körülmények között tették meg a 66 napos utat. Mikor a Mayflower végre horgonyt vetett a mai Massachusetts partjainál, az embereket a vágyott bőség helyett fagyott és kopár föld fogadta. Egy hideg novemberi napon érkeztek Amerikába, és nem volt elég élelmük, hogy átvészeljék a hosszú és kemény telet. Sokan megbetegedtek és a kivándorlók alig fele érte meg a tél végét.
Amerika őslakosai, a wampanoag nevű indián törzs tagjai siettek a telepesek segítségére: megtanították őket hogyan kell kukoricát termeszteni, de a vadászat és halászat rejtelmeibe is bevezették őket. Mikor eljött az ősz, a telepesek bőséges kukorica, bab és sütőtök termésnek örülhettek, amely elegendő volt, hogy átvészeljék a közelgő telet.
A zarándokok elhatározták, hogy nagy ünnepséget rendeznek, hogy hálát adjanak Istennek a bőséges termésért. A lakoma három napig tartott, amelyre meghívták az indiánokat is. Massasoit törzsfőnök vezetésével 90 indián vett részt a lakomán, szarvast, pulykát hoztak, melyet megosztottak új barátaikkal.
A későbbiek során számos Angliában, vagy Európa más országaiban hite miatt üldözött keresztyén közösség követte a Mayflower hajó utasainak példáját és települt át Amerikába abban a reményben, hogy a vallásszabadság hazájában korlátozás nélkül tisztelheti Istenét és élhet hitbeli meggyőződése szerint.
Itt kell megemlékeznünk arról, hogy a zarándokok egymás után érkező csoportjaiból alapította meg Roger Williams 1638-ban az első baptista gyülekezeteket Amerikában. Az alapító híres mondata – a „Szabad államban szabad egyház” gondolata – az USA alkotmányba is belekerült. A baptista vallásfelekezet egyébként a legnagyobb létszámú és befolyású evangéliumi protestáns egyházzá növekedett Amerikában az elmúlt évszázadokban .
Hálaadás napjainkban is fontos ünnep az Egyesült Államokban, de megünneplik Kanadában is. 1863-ban Abraham Lincoln javasolta, hogy november negyedik csütörtökén ünnepeljék a hálaadást. Azóta is ez a nap fontos családi ünnep az Egyesült Államokban. A család apraja-nagyja körbeüli az asztalt és közösen fogyasztják el a töltött pulykát, krumplipürét, édesburgonyát, sütőtök pitét. Ezen a napon számos nemzeti és egyetemi futballmérkőzést is tartanak, így a család együtt szurkolhat kedvenc csapatának.
A hálaadás az Egyesült Államokban a karácsonyi szezon kezdetét is jelzi, pénteken az üzletek nagyszabású leárazásokkal csábítják a vásárlókat. Ezen a napon nemcsak arra a 102 bátor zarándokra emlékeznek az emberek, akik nekivágtak az ismeretlennek és letelepedtek Amerika földjén, hanem hálát adnak Istennek az év áldásaiért, mindazért a jóért és szeretetért, amely körülveszi őket…
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
