TEGYETEK TANÍTVÁNNYÁ MINDEN NÉPET!

III. Tudományos nap a BTA-n

III. Tudományos nap a BTA-n

III. Tudományos nap a BTA-n

A Baptista Teológiai Akadémia 2022-ben indult Tudományos Konferencia-sorozatának idei első alkalmára 2023. május 4-én került sor a főiskola épületében.

Bereczki Lajos rektorhelyettes megnyitó beszédében kiemelte, hogy a konferenciákon rendszeres bemutatkozási lehetőség adódik az oktatók és hallgatók számára egyaránt, illetve egyes tanulmányok megjelennek majd a Veritas et vitae akadémiai folyóiratban is.

Dr. Várady Endre tanszékvezető főiskolai docens bevezető áhítatában arról beszélt, hogy ciklikus és mégis lineáris a történelem. Minden emlékoszlop, minden történelmi feljegyzés óhatatlanul hátrafele irányítja a mi figyelmünket, hogy visszatekintsünk. Szabad és érdemes ezt tenni? Arra hív az ézsaiási ige, hogy ne a régi dolgokat emlegessük, és ne a múlton tűnődjünk. Hogyan tegyük helyesen? A kulcs abban áll, hogy amikor a múltat emlegetjük, amikor visszatekintünk, akkor közben kire, mire tekintünk: Istenre vagy az emberre? Az ige arra bátorít bennünket, hogy akkor tesszük jól, ha Isten tetteit kutatjuk, azokat helyezzük el életünk emlékoszlopaiként.

Dr. Mészáros Kálmán rektor előadásában arról beszélt, hogy az identitásunk múlik azon, mennyire ismerjük a történetünket, ez pedig meghatározza a jövőnket is. Ebben az évben emlékezünk arra, hogy 500 évvel ezelőtt érkeztek hazánkba az első baptista elveket valló reformátorok, de a mai tudományos konferencia fókuszába a 150 évvel ezelőtti legújabb kori baptista misszió került, felidézve Meyer Henrik munkásságát, illetve azokat az arcokat, akik megalapozták a hazai missziót és egészen a jelenhez vezetnek. A hallgatóság betekintést nyerhetett a misszió hőskorának (1873-1920) időszakába, megismerhették azoknak az eseményeknek, folyamatoknak a hátterét, ahogyan a Kárpát-medencei virágzó baptista misszióban munkálkodtak elhívott elődeink.

Macher Tivadar egyházkerületi elnök, FFT titkár a hegyháti német misszióról tartott előadásában elmondta, hogy amikor egy gyülekezettel kapcsolatba kerülünk, akkor nem csak a jelenébe, hanem múltjába is bekapcsolódunk. Azért is érdemes megvizsgálni egy-egy gyülekezet keletkezésének hátterét, mert fontos tanulságokkal szolgálhat az elődök szolgálata a mai tagság számára is.

Bacsó Benjámin tanársegéd az újkori baptista misszió kezdetét (1846-os vagy az 1873-as kezdet dilemmái), ezen belül is Meyer Henrik, Rottmayer János, Novák Antal és még más korabeli misszionáriusok szerepét boncolgatta. Megtudhattuk, mi segítette jobban a baptista missziót, a forradalom vagy a kiegyezés, vagy honnan ered az Isten dicsőségére és az emberek javára gondolat.

A szünet előtt a 98 éves Theologiai szemle szerkesztőbizottságának tagjai bemutatták a folyóiratot és felhívták a figyelmet arra, hogy tudományos írások mellett várnak ismeretterjesztő jellegű, laikus írásokat is.

A konferencia második részében Csanádi Viktor lelkipásztor előadásából megtudhattuk, hogy a betegségdémonok, az egyházi hiedelmek hogyan hatottak a klérusra, milyen módszereket alkalmaztak az elűzésükre. Ma is jelen vannak olyan hiedelmek, nézetek a közösségekben, amelyekkel a lelkipásztorok szembesülhetnek, ezért ezek ismerete fontos lehet abban, hogy releváns válaszokat tudjanak adni és lehetőleg ne kuruzslókhoz forduljanak az emberek. A népi gyógyítást használók sokszor alapvetően keresztények, nem csak egy pogány szokáshalmaz, de visszahatását tapasztalhatjuk az egyházi rendszerre, pl. balázsolás.

Ifj. László Gábor óraadó oktató a Trianoni békediktátum hatását vizsgálta a baptista közösségre vonatkozóan 1920-1944 között. Megismerhette a hallgatóság, hogyan alakult a hazai és az utódállamokba került baptisták helyzete, történtek-e eltérések az etikai nézetekben vagy liturgikus szokásokban az idők folyamán, hogyan hatott a hívőkre a szellemi központtól való elszakadás, milyen lehetőségeik voltak a jogállásuk, képzésük, anyagiak tekintetében, hogyan néztek szembe az utódállamokban a nacionalizmussal.

Bereczki Lajos rektorhelyettes záró előadásában a Baptista500 programsorozat tekintetében is gyakran felmerülő kérdést bontotta ki, miért 2023 a közmegegyezéses dátum, amikor is a Kárpát-medencei anabaptista nézetek 500 éves megjelenését ünnepeljük idén.

A tudományos konferencia Paróczi Zsolt rektorhelyettes gondolataival zárult. Az izgalmas konferenciai előadások hamarosan elérhetőek lesznek a BTA YouTube csatornáján.

(KV)

Fotó: Gergely Szoukup

+21

Megszakítás