Hogyan lehet hűségesen továbbvinni azt az örökséget, amelyet az elődök ránk bíztak? – JUBILEUMI MEGEMLÉKEZÉS A BAPTISTA TEOLÓGIÁN
A Baptista Teológiai Akadémia megalapításának 120. évfordulója alkalmából Hittudományi Napra került sor 2026. május 7-én teológiánkon. Az intézmény jubileumi Tudományos Napja nem pusztán egy ünnepi konferencia volt, hanem közös emlékezés, lelki számvetés és hitvallás is arról, hogy a baptista örökség Magyarországon nem csupán történeti adatok összessége, hanem ma is élő küldetés.
A jubileumi program Paróczi Zsolt rektorhelyettes köszöntőjével és áldáskérő imádságával vette kezdetét.
A megnyitó beszédében Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke hangsúlyozta: az emlékezés nem önmagáért való, hanem azért fontos, hogy a közösség mélyebben értse meg saját küldetését és Isten munkáját a történelemben. A jubileum kapcsán külön kitért arra, hogy a baptista teológiai képzés kezdettől fogva nemzetközi szövetben formálódott: kezdetben Hamburg, majd a másik szála ennek a történetnek az Amerikai Déli Baptista Szövetség, amely sokféle módon segítette az elindulását vagy a fejlődését a teológiai oktatásnak, de a Baptista Világszövetség mind meghatározó szerepet játszottak a magyar baptista identitás kialakulásában. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a mai teológiai oktatásnak már nem ugyanazokra a kérdésekre kell válaszolnia, mint 120 évvel ezelőtt. Míg az első hallgatók sokszor csak néhány elemi osztályt végeztek, addig ma a baptisták között kiemelkedően magas a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez új felelősséget jelent: nem pusztán tudást átadni, hanem eligazodni segíteni egy széttagolódó világban.
Ezt követően Prof. Dr. Mészáros Kálmán, a BTA rektora, egyháztörténész, tanszékvezető egyetemi tanár a Kárpát-medencei újkori baptista mozgalom kezdeti szakaszáról tartott előadást: „Rottmayer János az első magyarországi baptista misszionárius” címmel. A pesti születésű Rottmayer fiatal korában „mindent kipróbáló”, kalandos természetű ember volt, akinek életét mélyen megrázta az 1838-as nagy pesti árvíz. Az életveszély közelsége olyan kérdéseket nyitott meg benne, amelyek később Hamburgba vezették, ahol Johann Gerhard Oncken közösségében személyes hitre jutott, majd 1844-ben bemerítkezett. Hazatérve nem csupán Bibliákat terjesztett, hanem olyan közösségeket épített, ahol az emberek először olvashatták együtt a Szentírást. Az asztalosműhelyből hétvégenként imaház lett: a Józsefvárosban álló szerény műhelyben hétköznap még munka folyt, vasárnap pedig istentiszteletet tartottak.
A tágabb nemzetközi kitekintést Dr. Mike Laura irodalomkutató, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója adta, aki „Roger Williams és kora” címmel ismertette doktori disszertációjának egy részletét. Ebben az amerikai puritán mozgalmak történelmi hátterét és hatását mutatta be, kihangsúlyozva Roger Williams Rhode Island államalapító munkásságát és az amerikai baptista mozgalom megalapításában vállalt tevékenységét. Williams alakját olyan emberként mutatta be, aki a 17. század vallási és politikai konfliktusai közepette jutott el a lelkiismereti szabadság radikális felismeréséig. A puritán közegből érkező prédikátor először maga is a reformáció logikájában gondolkodott, ám az őslakos amerikaiakkal való találkozás, valamint a vallási erőszak tapasztalata fokozatosan meggyőzte arról, hogy a hitet nem lehet állami eszközökkel kikényszeríteni. A hallgatóság számára erősen hatott az a gondolat, hogy a hit védelmére kizárólag „Isten Lelkének kardja”, vagyis az Ige alkalmas.
Az újszövetségi írásmagyarázat területéről Drs. Balla Péternek, a BTA tanársegédjének előadását hallgattuk meg „Jézus Krisztus kettős természetének vizsgálata a Krisztus himnusz exegézise alapján” címmel. Az előadó végigvezette hallgatóit azon a teológiai vitán, amely évszázadok óta foglalkoztatja az egyházat: mit jelent az, hogy Krisztus „nem tekintette zsákmánynak”, hogy Istennel egyenlő? Felidézte a görög és latin atyák eltérő értelmezéseit, majd bemutatta azokat a modern teológiai megközelítéseket is, amelyek szerint Krisztus önkiüresítése nem az istenségről való lemondást jelentette, hanem az isteni előjogok önkéntes korlátozását.
Az előadások sorát Mészárosné Dr. Seres Leila, egyetemi docens, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem oktatójának érdekfeszítő kutatása zárta, aki „A kiégés megelőzése a lelkipásztor családokban” címmel tartott rendkívül érdekes és időszerű, lebilincselő előadást. Az aktuális és érzékeny témát olyan nyíltsággal és empátiával bontotta ki, amely sok résztvevő számára személyesen is megszólító volt. A tudományos nap egészének egyik fontos sajátossága éppen ez volt: a történeti és teológiai kérdések nem távoli akadémiai témákként jelentek meg, hanem mindig kapcsolódtak a jelenhez, az egyházi szolgálathoz és az emberi élethez.
Az előadás-sorozatot – melyet egy-egy hegedűvel (Hricsovinyi Renáta) és zongorával (Kónyáné Puskás Laura) kísért lelkiének, sőt stílszerűen egy asztalosműhelyből származó hangszerré váló fűrészlap istendícsérő dallamai (Vix József) foglaltak keretbe –, egy diskurzus zárta, amit László Gábor, a BTA főtitkára foglalt össze, kiemelve az egyes előadások fő mondanivalóját és jövőbe mutató tanulságait.
A kora-délutánban a Magyarországi Baptista Egyház Történelmi bizottságának hazai és határon túli képviselői tartottak tanácskozást, majd a konferencia résztvevőivel közösen ünnepi megemlékezésre került sor a 120 éves jubileumról.
Ennek keretében a teológia épületének bejárása következett, amelynek részeként minden tanterem és oktatói szoba egy-egy baptista hithősről lett elnevezve. Mindez annak reményében, hogy a BTA hallgatói az intézmény folyosóin végig haladva is elolvashatják és így jobban megismerhetik baptista missziónk kiemelkedő hithőseit.
Délutáni programunk még egy jelentős eseménnyel egészült ki. A jubileum érdeklődő résztvevői közösen felkeresték Rottmayer János baptista bibliaterjesztő misszionárius egykori lakóházát és ma is megtalálható asztalosműhelyét, ahonnan 180 évvel ezelőtt kizendült magyar és német nyelven a Jézus tanítványságára meghívó, a megtérést és az újjászületés szükségességét sürgető bibliai üzenet.
Megható pillanat volt, amikor Rottmayer János egykori házának kapuja előtt (1085 Bp., Gyulai Pál u. 8.) egy emléktáblával megemlékeztünk hitelődünkről, majd a körünkben jelenlévő Rottmayer ükunoka, Rottmayer Jenő, a Budapest-József utcai Baptista Gyülekezet élő hitű tagja mondott hálaimát a mindhalálig hűséges hitelődökért. A tiszteletadás emlékkoszorúját Kiss Lehel lelkipásztorral, az Erdélyi Baptista Történelmi Bizottság elnökével Mészáros Kálmán helyezte az emléktábla alá, majd a Magyar Himnusz eléneklése zárta az ünnepi perceket.
Végül a Rottmayer Házzal szemben lévő Gyulai Pál utcai Református Gyülekezet közösségi termében folytatódott a találkozó, ahol a helyi református testvérekkel közösen szeretetvendégséggel, énekléssel, valamint dr. Várady Endre BTA rektor-jelölt hálaadó imádságával és Tikász Ábel, a Gyulai Pál utcai Református Gyülekezet lelkipásztorának áldásával zárult ez az emlékezetes történelmi nap.
Mindenek befejezéseként együtt énekeltük a baptista himnuszként is ismert: „Feltámadt Hős, ó dics Neked, nagy győzedelmedért!” című nemzetközileg is ismert éneket…
„Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” A jubileumi Tudományos Nap sokkal több volt ünnepi konferenciánál. Az előadásokban és beszélgetésekben újra és újra ugyanaz a kérdés tért vissza: hogyan lehet hűségesen továbbvinni azt az örökséget, amelyet az elődök ránk bíztak?
Dr. Mészáros Kálmán
