„Harminc évvel ezelőtt, 1994-ben kezdődött meg a magyarnyelvű baptista teológiai oktatás Erdélyben, Kolozsváron. Az ünnepélyes megemlékezésre 2024. október 13-án, Nagyváradon került sor egykori és jelenlegi tanárok és hallgatók jelenlétében.” – olvasható ez a hiradás a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége hivatalos fb oldalán.
Az ünnepség résztvevőit Budai Lajos a Nagyvárad Belvárosi Baptista Gyülekezet lelkipásztora üdvözölte. Igei köszöntést a harminc éves lelkészképző korábbi és jelenlegi dékánja – Dr. Borzási István, Dr Kovács József, Dr. Georgiov Adrián – mondott.
Az ünnepi istentisztelet során a jubiláló erdélyi magyar baptista lelkipásztor-képzésben szorosan együttműködő budapesti Baptista Teológiai Akadémia vezetősége és hallgatói közössége nevében Dr. Mészáros Kálmán rektor adta át Nagyváradon áldáskívánó igei köszöntését Péter apostol sorait idézve: „Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: ‘Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm’, ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen.” (2Péter 1,16-18)
A korábban végzett hallgatók közül Albert Zsolt, Boros Robert és Jánosi Csaba tett bizonyságot. A lelkipásztor képző krónikáját Kiss Lehel egyháztörténész ismertette. (Ennek rövidített részleteit lejjebb olvashatjuk)
Isten igéjét Dr. Borzási Pál a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége elnöke hirdette. Végül Dr. Veress Ernő bíztatta hálaimára az ünnepség résztvevőit.
* * *
Történelmi visszapillantó az erdélyi magyar baptista teológiai oktatás 30-ik évfordulóján.
Részletek Kiss Lehel egyháztörténésznek a jubileumi istentiszteleten elhangzó visszaemlékezéséből:
„Elődeink a kezdetektől fontosnak tartották a lelkimunkások itthoni képzését, ezért különféle biblia-tanfolyamokat szerveztek a szolgálattevők nevelése céljából. Az intézményesített baptista teológiai képzés 1906-ban kezdődött meg Magyarországon, ám az első világháborút követő tragikus események következtében az erdélyi baptisták közösségi életük teljes átszervezésére, megszervezésére kényszerültek. Az új országhatárok között lehetetlen volt iskolaalapításban gondolkodni, a szolgálattevők képzését továbbra is az említett tanfolyamok által igyekeztek biztosítani.
Habár a román baptisták körében a teológiai oktatás már 1921-ben elkezdődött, magyar hallgatók számára csak 1933-től vált lehetővé a képzésben való részvétel a Bukaresti Baptista Teológiai Szemináriumban. Mintegy hetven esztendő alatt sok nehéz időszakot kellett az intézménynek átélnie – a ’40-es években történt bezáratáson át a kommunista rendszer különféle megszorító intézkedéseiig.
Mire a rendszerváltás bekövetkezett, és 1990. év elején megalakult a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége, csupán 12 olyan lelkipásztor állt szolgálatban, akik a bukaresti szemináriumban tanultak (természetesen voltak más lelkipásztorok is – szintén kis létszámban – akik később részesültek teológiai képzésben…)
Az újrakezdés lendületében a Szövetség egyik nagy terve egy oktatási intézmény létrehozása volt, melyben a lelki szolgálatra elhívott fiatalok magyar nyelven készülhetnek fel küldetésük teljesítésére. A teológiai oktatás konkrét kezdete az 1993. március 4-7 között, Kolozsváron megrendezett konferenciához köthető, mikor is az európai baptista teológiai iskolák képviselői tanácskoztak.
A Romániai Baptista Uniónál, a Vallásügyi és az Oktatásügyi Minisztériumnál idősebb Veress Ernő testvér, az erdélyi magyar baptista szövetség elnöke odaadással képviselte az ügyet. Bukarestben – enyhén szólva – nem fogadta osztatlan öröm a magyar Szövetség igyekezetét, akárcsak a nagyváradi Emanuel Egyetem megalapításának tényét. ‘Azt válaszoltam nekik – emlékezett vissza Veress testvér –, hogy ez most már elindult. Isten ezt eldöntötte ott fenn, hogy indítani kell, és megvan a jóváhagyásunk…’
1994. február 18-án az Egyházügyi Államtitkárság jóváhagyta egy egyetemi fokú teológiai iskola megalapítását, amely szervezetileg a bukaresti Egyetemi Fokú Baptista Teológiai Intézethez tartozott. A hivatalos dokumentum az 1621-es iktatószámot kapta. Az oktatás várva várt megkezdésére 1994. október 3-án került sor nyolc hallgató részvételével…
A Teológiai Fakultás nyolc éven át működött Kolozsváron, az ottani gyülekezet lelkipásztori és gondnoki lakásában. Az intézmény 2002-ben elköltözött Nagyváradra, ahol nagyrészt a belvárosi gyülekezet által biztosított termekben folytatódott az oktatás. Az a terv, hogy az iskola számára egy megfelelő épület épül majd fel Kolozsváron, nem valósult meg. A bukaresti intézmény 2003-tól nem vállalta tovább a látogatás nélküli hallgatók képzését, a nagyváradi Emanuel Egyetem pedig készségesnek mutatkozott az együttműködésre. Attól kezdve a hallgatók az Emanuel Egyetem életében is intenzíven részt vesznek (tanórák látogatása, rendszeres kápolnai alkalmak, vizsgák stb.)
Idővel lehetőség nyílt az erdélyi hallgatók további képzésére, a budapesti Baptista Teológiai Akadémiával való, 2015-ben megkötött együttműködés keretében, ahol a lelkipásztor-alapképzésen kívül a mesteri fokozat megszerzése, valamint újabb hitoktató és kántor szakirányú további képzésre is sorkerülhetett.
Ez utóbbi lehetőségek nyitva állnak az elhívástudattal rendelkező, tanulni vágyó nőtestvérek számára is. A két egyetemmel (az Emanuellel és a BTA-val) való együttműködés eredményeképpen a hallgatók két akkreditált diplomát szerezhetnek. A Szövetség vezetősége és az intézmény között a mindenkori oktatásügyi alelnök közvetít…
Harmincéves fennállása alatt lelkipásztor-generációk sora került ki padjaiból, és állt a felelősségteljes, szent munkába. Kifogynánk az időből, ha beszélnénk a tanórák sokszínűségéről, a vizsgák izgalmáról, a teológus-napokról, a gyülekezet-látogatásokról, a legációkról, a közös áhítatokról, az életre szóló lelki barátságok kialakulásáról, a szükség esetén vállalt kétkezi munkákról, a kirándulásokról, magánszemélyek és gyülekezetek nagylelkűségéről és áldozathozataláról…
Mindenért – a három évtizedes múltért, a jelen ünnepi pillanataiért, a reményteljes jövőért – az Úrnak adunk hálát, és így imádkozunk: ‘Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain! És legyen az Úrnak, a mi Istenünknek jó kedve mirajtunk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá nékünk, és a mi kezünknek munkáját tedd állandóvá! ‘(Zsolt 90: 16-17) ÁMEN!”
Immánuel! Velünk az Isten!
[DRMK]
