Főiskolánk törekszik a több mint egy évszázad során felhalmozódó tudásának és hitéleti tapasztalatainak a továbbadására. E cél megvalósítását szolgálja a Baptista Teológiai Akadémia Kutatóintézete is, amely a főiskola alapkutatásait hivatott végezni. Munkatársainak elsődleges célja, hogy az oktatás számára készítsenek új felismeréseket és összefüggéseket tartalmazó munkákat mind a biblia tudományok mind a segédtudományok terén. Eme tevékenységük keretébe illeszkedik a hallgatók kutatói aktivitásának ösztönzése, munkáik szakmai felügyelete. (Lásd Veritas et vita BTA teológiai szakfolyóiratának 2014 különszámát!)

2005 óta vált intézeti feladattá a korábbi években individuális, egy-egy szakterület műveléséért felelős vezető tanárok és az oktatásban segítségükre lévő fiatalok kutatásainak koordinálása. A 2009-ben létrehozott Baptista Kutatási Alapítvány biztosítja, hogy az oktatói munka mellett elvárt kutatói tevékenység során egy-egy speciális téma mélyebb feldolgozására is vállalkozhassanak az arra hivatott munkatársak.  Noha ettől az időponttól fogva a kutató munka hangsúlya az MA szak indításának sürgető szükségleteire koncentrált, ez korántsem jelentette azt, hogy a kutató professzorok korábbi személyes érdeklődési területükről más irányba fordultak volna. Ellenkezőleg, korábbi kutatásaik eredményeinek hasznosíthatóságát kezdték mérlegre tenni. A kutatási témák annak a 2000-ben Prof. Dr. Almási Tibor rektor megfogalmazta s a vezető tanárok által akceptált konceptuális iránynak a megerősödéséről tanúskodtak, amely tömör megfogalmazásában így hangzik:  Az eisegézistől az exegézisen át az applikációig:  az alkalmazott teológia elméleti alapjainak kimunkálása. Az intézet kutatói – munkáikban nyomon követhető – ezt gondolati pályát igyekeztek egymásra épülő módon bejárni (héber-görög nyelv, írásmagyarázat, dogmatika, etika, eklezsiológia, egyháztörténet, misszió, lelkigondozás). Egyként fontosnak tartják a Biblia kutatását oly módon kiszélesíteni, hogy hangsúlyozottabban fordítsanak gondot az üzenet befogadóinak spirituális és lelki kondíciójára az exegézis jelentőségének felismertetése érdekében, mind az igehirdetés, mind más gyülekezeti szolgálatok, illetve a keresztény életvitel egésze tekintetében. Dogma- és egyháztörténeti tanulság:  az Ige értelmezésének spontán módja és az eredeti üzenet eltérései téves értelmezést és életgyakorlatot eredményeznek mind a személyes mind a közösségi hitéletben és társadalmi gyakorlatban. E hiátus felszámolását célozza a szubjektív (naiv pszichológiai) és a biblika teológiai-hermeneutikai értelmezések egymásra vonatkoztatásából születő új tudományterület a biblikus lélektan (ember exegézis) művelése, elősegítve mind a biblikus gyülekezet vezetés, mind a biblikus lelkigondozás szemléleti koherenciájának fontosságát a modern vezetés elméletek és pszichoterápiás szemléletek kiértékelésekor.

A fenti program szellemében, részben egymásra épülve, részben elkülönítve hirdettük meg, illetve hirdetjük meg az írásmagyarázati szakszemináriumot, és készítjük elő a biblikus lelkigondozói és dogmatikai-etikai szakszemináriumokat, mint kutató műhelyeket

Két intézeti szekció munkája indult meg 2011-et követően a korábbi kutatások elmélyítése, illetve a kutatásokban új munkatársak bevonása céljából.

IRÁSMAGYARÁZATI SZEKCIÓ 2012-ben indult. A SZEKCIÓ CÉLJA: Az igehirdetés, a misszió és a lelkigondozás biblikus megalapozásához olyan újszövetségi exegézisek készítése és kommunikálásának gyakorlása, melyekben nemcsak az értelmezés alapelvei alkalmazhatók, hanem melyek által az írásmagyarázat központú teológiai oktatás kompendiuma is felépül. E közös kutató-oktató folyamatban a résztvevők megtapasztalhatják, hogy az adott igeszakasz mélyre hatoló tanulmányozása miképpen integrálja a segédtudományi részismereteket.  Az intenzív szellemi munka eredménye az isteni szándék teljesebb megértése és a teológiai gondolkodás fejlődése.   A SZEKCIÓ MÓDSZERETANA: bibliai szövegek exegézise; nyelvi, szemantikai, formai, stb. elemzés; a segédtudományi ismeretek integrációjának módszerei;

A SZEKCIÓ VEZETŐJE: Prof.Dr. Almási Tibor . A SZEKCIÓ TAGJAI: kívánatos a főállású oktatók, lelkipásztorok részvétele, valamint azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik elhívást kaptak az Ige mélyebb tanulmányozására, kutatói ösztönzéssel és készséggel rendelkeznek, de minden érdeklődőnek, aki kész szisztematikus erőfeszítéseket tenni az Ige teljesebb megértése érdekében.  („teljes készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy valóban így vannak-e ezek a dolgok. ApCsel 17:11) A TAGOK FELADATAI: szükséges alapvető görög nyelv ismeret az egyéni munka keretében vállalt újszövetségi igeszakasz exegézisének elkészítéséhez és közreadásához; az alkalmakon való rendszeres részvétel és aktív munka; mások munkájához való nyilvános kapcsolódás;

BIBLIKUS EMBER EXEGETIKAI SZEKCIÓ előkészületi fázisban van.  A SZEKCIÓ CÉLJA: az evangéliumi szemléletű exegézis eredményeinek applikációja illetve a mai életproblémák bibliai antropológiai hátterének felderítése során felmerülő – eddig a szekuláris pszichológia által értelmezett – komplex emberi jelenségek biblikus lélektani értelmezési modelljének a kidolgozása. Annak argumentálása, hogy a Biblia teremtéstörténete és ennek újszövetségi interpretációi az ember lelki működésmódjának megismerését és kezelését pneumatológiai, szoterológiai, valamint etikai aspektusból is lehetővé teszi. A SZEKCIÓ MÓDSZERETANA: új- és ószövetségi szövegek exegézisére alapuló elemzése azoknak a referens lélektan által feltárt megfigyelési eredményeknek a biblikus lélektani interpretációja céljából, melyek sem korábban, sem napjainkban nem jellemezik a keresztyén teológiai gondolkodást;   Delitzsch, Chambers, Fletscher és Csia Lajos úttörő munkájának folytatásaképpen, ám a szekuláris lélektan művelői számára is értelmezhető módon a Biblia szív modelljének rekonstrukciója által a szekuláris tudomány fogalmainak leszűkítő és a gondolkodást egyoldalúvá tevő hatásainak azonosítása; a komprehenzív bibliai fogalom- és modellelemzések megnyitják az utat a keresztény oktatásban, nevelésben is széles körben elterjedt gondolkodásmód szinkretikus és gnosztikus jellegének bemutatása számára. A SZEKCIÓ VEZETŐJE: Prof.Dr. Veres Sándor Péter . A SZEKCIÓ TAGJAI:  azoknak ajánlott, akik elhívást kaptak az Ige emberi lélek működésére vonatkozó gondolatainak mélyebb tanulmányozására, kutatói ösztönzéssel és készséggel rendelkeznek, akik készek gyakorlati feladatok végzése során szisztematikus erőfeszítéseket tenni az Ige teljesebb megértése érdekében az alkalmazás szempontjaira különös figyelemmel.  („Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre  emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkiket szabván. 1Kor 2:13) A TAGOK FELADATAI:  egyéni munka keretében a bibliai lélektan alapfogalmak illetve szekuláris pszichológiai fogalmak gyűjtése és elemzése; a feltárt bibliai igazságok páros illetve csoport helyzetekben történő applikációjának gyakorlása.

Egy interdiszciplináris kutató csoport 2014 januárjára elkészített egy, a Bibliai lélektani oktatás megalapozását szolgáló kutatások eredményeit bemutató prezentációt illetve munkaanyagot „Bibliai lélektan címmel. Ez a munka kiinduló pontja lehet a teológiai diszciplinákat összekapcsoló (interdiszciplináris) szemléletmódnak. Ennek keretében egy-egy témára vonatkozóan az exegézist, annak biblika teológiai és dogmatikai referenciáit, illetve a reájuk épülő alkalmazott teológiai tudományok (pszichológia, pedagógia, szociológia, kultur-antropológia stb) által felvetett kérdéseket igyekszik komplex módon megválaszolni. Reménységünk szerint a Bibliát értelmező exegézis illetve az „embert értelmező exegézis” (Boisen) párbeszéde új irányt mutathat a teológiai kutatások terén. 

A napjainkban folyó kutatások tematikái

  1. Az ÚT értelmezése (nyelvi, hermeneutikai és exegetikai alapon) ,
  2. Teológiai irányzatok formálódása a baptista misszióban,
  3. A lelki jelenségek bibliai hermeneutikája,
  4. A baptista hitoktatás és hitélettel összefüggő oktató-nevelő feladatok,
  5. Magyar baptista vallásosság és annak változásai,
  6. Az egyházzene zenetudományi és művészeti aspektusai,
  7.  

A kutatott témák egyes vonatkozásairól készült beszámolók, önálló tanulmányok formájában folyamatosan jelennek meg intézményünk Veritas et vita című teológiai szakfolyóiratában, vagy más publikációként.

1.  Teológiánk azzal a tudományos közéletben szokatlan adottsággal bír, hogy a kutatott témakör eredményei nem csupán az oktatandó anyag törzsanyagának részévé válnak, de be is épülnek a mindennapi életvitelbe, mivel hallgatóink döntő hányada (2/3-a) aktív dolgozó. A teológiai igazságok gyakorlati kontrollja miatt olyan impulzusok érik az elmélettel foglalkozókat, amelyek a Biblia még mélyebb megértését és az applikáció irányába történő elmozdulást inspirálják. Miközben az applikációk által megszólított emberi közösségek mibenlétének mélyebb megismerésére is ösztönöznek.

2. Teológiánk azzal az adottsággal is rendelkezik, hogy a kutatott jelenség komplex, interdiszciplináris megközelítését vázolja fel hallgatói számára. Megnyitva ezzel az egyéni kutatás számos lehetséges irányát számukra. Mindennek alapját a Biblia szövegeinek applikáció hangsúlyú exegézise képezi, mivel a dolgok megismerésének, megértésének és értékelésének a mintáját a Bibliából veszi. A kutatás tematizálási kerete – legyen bár a téma segédtudományi, biblikateológia, dogmatikai vagy gyakorlati teológiai jellegű -, alkalmas arra, hogy a Biblia holisztikus, interdiszciplináris gondolkodás-módjának alkalmazásához teret adjon.

Total Page Visits: 926 - Today Page Visits: 1