2025. november 9-e nagy piros betűs örömünnep volt a kis komáromszentpéteri baptista gyülekezetünk életében, ugyanis 25 év (a gyülekezet önálló körzetté válása) óta először volt lelkipásztor avatás-, és egyben beiktatás a közösségünkben.
Dóczé Bálint lelkipásztor 25 éven át szolgálta hűen a gyülekezetünket, lelki magaslatokon és próbákon keresztül, a legutóbbi időben már nyugdíjba vonulása után is. Várta, és vele vártuk mi is, hogy az Úr kinek a szívére fogja ráhelyezni, hogy átvegye a szolgálatot.
Legnagyobb örömünkre az utánpótlás a gyülekezeten belülről érkezhetett, s hosszabb átmeneti időszak után végül Dóczé Sándor Efraim, lelkipásztorunk fia, vállalta a gyülekezet felkérését a 2025. májusi gyülekezeti közgyűlésen. Efraim az elmúlt években, mint teológus szolgálta a Komáromi és a Komáromszentpéteri gyülekezeteket, s bár „egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában”, mi nagyon boldogok voltunk, hogy Efraim végül a mi gyülekezetünket választotta.
Láthattuk felnőni, hitre és megtérésre jutni, láthattuk, ahogy az Úr elhívja a szolgálatra, s ő is láthatott minket, hibáinkkal és erősségeinkkel együtt. S láthatta őt felnőni az egész dél-felvidéki közösség, így végül 2025. november 9-én csordultig megtelt az imaházunk látogatókkal, a környező gyülekezetekből, de a faluból, környékről is, testvérekkel és érdeklődőkkel, akik eljöttek, hogy gyülekezetünkkel együtt ünnepeljenek, s így kérhessük Istenünk áldását új lelkipásztorunk szolgálatára.
Gyülekezetünk fiataljai szolgáltak dicsőítéssel, Kakas Zoltán, a Szlovákiai Baptista Egyház alelnöke pedig rövid igei buzdítást mondott, ami után pedig a beiktatási szertartást is elvégezte. A beiktatás megható pillanata volt, amikor az újdonsült lelkipásztor és gyülekezetünk egymás iránt tehetett fogadalmat az Úr előtt. Efraim, hogy a gyülekezetet felelősségteljesen, Jézus Krisztus példája szerint és az Ő dicsőségére fogja vezetni; a gyülekezet pedig, hogy lelkipásztorunkat ebben a munkájában testileg-lelkileg támogatni fogja, vele együtt munkálkodva, Isten akaratát közösen keresve.
Kakas Zoltán lelkipásztor testvér, Dr. Mészáros Kálmán testvér, a budapesti baptista teológia rektora, Efraim teológiai tanára, valamint a „stafétát átadva” Dóczé Bálint lelkipásztor testvér áldáskérő imáikkal bocsátották szolgálati útjára az ifjú pásztorunkat. Élő bizonyságtételként, egész életünkben megélt és átélt tapasztalatként énekelhettük zárásképpen Efraim egyik kedvenc énekét: „Az Úr irgalma végtelen, ezt folyton érzem én. Habár nincs semmi érdemem, Ő mégis hord kezén.”
Imádkozzunk fiatal testvérünk életéért és szolgálatáért, hogy élete, szolgálata lehessen gyülekezetünk épülésére, és az Úr örömére és dicsőségére, hogy lehessen „példája a hívőknek beszédben, magaviseletben, szeretetben, hitben, tiszta életben.” (1Timóteus 4:12)
Az Úré legyen a hála és dicsőség mindenért!
Írta: Dóczé Bálint Jonatán
