A Reformáció Hónapja keretében „A reformáció és az Erdélyi Fejedelemség születése – A korai magyar reformáció különböző irányzatainak kialakulása Erdélyben” – címmel nemzetközi egyháztörténész konferenciára került sor 2025. október 24–25-én Gyulafehérváron.
Az esemény az Erdélyi Fejedelmek Palotája Múzeuma, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem kolozsvári intézete, valamint a Gyulafehérvári Református Egyházközséggel közösen szervezte. A konferencia helyszíne a valamikori Erdélyi Fejedelemség Palotája, valamint a Gyulafehérvári Szent Mihály-Székesegyház épülete volt.
A nemzetközi egyháztörténeti konferencia egy közös istentisztelettel kezdődött a Szent István által alapított erdélyi püspökség ezeréves katedrálisában. Különös érzés volt, amikor a Kárpát-medence különböző régiójából jelenlévő katolikus, görög/ortodox, református, evangélikus és baptista lelkipásztorok szólhattak néhány igei gondolatot a székesegyház szószékéről az Erdélyben is lelki megújulást elindító reformáció jelentőségéről román, német és magyar nyelven.
Mint az köztudott a Gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház Erdély évezredes történelmének tanúja, amelynek oldalcsarnokában magyar fejedelmek, neves püspökök és vértanúvá vált hithősök márványba vésett nevei, emlékkövei és szarkofágjai sorakoznak a reménylett feltámadás napjáig.
A hálaadó emlékistentisztelet után az előadók és a konferencia résztvevői átvonultak a katedrális mellett található erdélyi fejedelmek valamikor fényes pompával épített palotájába, ahol a háromrészre szakadt Magyarország függetlené vált keleti országrészének állami és egyházi központja működőt, számtalan rendi országgyűlésnek és egyházi zsinatnak biztosítva alkalmas helyszint a múltban.
A tudományos konferenciát a főszervező Dr. Gudor Kund Botond egyháztörténész, egyetemi adjunktus, a gyulafehérvári református hitközség lelkipásztora, a dél-erdélyi református gyülekezeteket pásztoroló Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese nyitotta meg.
A rendezvény központi témája „A reformáció és az Erdélyi Fejedelemség születése – A korai magyar reformáció különböző irányzatainak kialakulása Erdélyben” cím és fő kutatási terület köré csoportosult. A reformáció idején jelentős szerepet vállaltak az egymást követő, nagyrészt protestáns erdélyi fejedelmek, akiknek sorsdöntő szerep jutott a magyar nyelvű reformációs irányzatok – kálvini, lutheri, szervéti, de még az anabaptista reformirányzat kialakulásában és Erdélyben való meghonosodásában is.
Az egyháztörténeti előadók között Dr. Mészáros Kálmán, a budapesti Baptista Teológiai Akadémia rektora, Drs. Kelemen Sándor, a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem doktorandusza, Dr. Borzási István, a nagyváradi Emanuel Baptista Egyetem tanára, magyar baptista egyháztörténészek is meghívást kaptak.
Előadásaik egymásra épülő témája az erdélyi anabaptista reformáció kialakulása és meghonosodása, a Tordai Vallásbéke szerepe, az 1570-ben Kolozsváron magyar nyelven kiadott Könyvecske az Igaz keresztyéni keresztség anabaptista hitvédelmi könyv szerepéről, Bethlen Gábor erdélyi protestáns fejedelemnek 1622-ben kiadott, az anabaptistákat hitgyakorlatát is engedélyező vallásügyi törvény jelentőségéről szóltak.
A magyar résztvevők nevében köszönetet mondunk a szervezőknek a megtisztelő meghívásért és a tudományos konferencián való aktív részvételért. Mindenek felett pedig, legyen dicsőség a Történelem Urának! Ahogyan a Biblia is mondja:
„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” (Zsidók 13,7-8)
Immánuel! Velünk az Isten!
(DRMK)
